Slovenský
A 1877-es alaprajz, szerző: Viktor Myskovszky
- A vár torony (a vár legöregebb épülete)
- Gótikus várpalota
- A vár udvara
- Kis sarkantyú bástyák
- Ágyúbástya a bejárati út védelmére
- Ágyúbástya a bejárati kapu védelmére
- Valószínűleg gazdasági épületek
- Bejárati kapu
A vár leírása, alaprajza
A vár fejlődésének durva elemzése (Miroslav Plaček, Martin Bóna: Szlovák várak enciklopédiája szerint):
- 13. században épült
- 1357 után épült
- 15. század első fele
- 1540 – 1550
- 16. század vége
- később
A Tekuš család alapítása (Tornai)
1357 | I. Nagy Lajos engedélyezte Ladislavnak (Ján z Turne fia) és testvéreinek, Egídiának és Jánnak, hogy várat építsenek (kőből vagy fából) hű szolgálataikért. A Tekuš család régi ágához tartoztak (később a “z Turne” vagy Tornai előnevet kezdték használni). Ebben az időszakban épült a gótikus lakópalota és a mai felső vár helyén egy 10 méter magas fal. |
1340 – 1406 | A Tekuš család különböző ágazatai birtokolják a birtokokat. |
1406 március | Ladislav fia, Ján gyermektelenül hal meg. A vár Ladislav özvegyének élethossziglan használatába kerül. |
Luxemburgi Zsigmond kora
1406 május | A Tekuš család tiltakozik a vár erőszakos és jogellenes elfoglalása ellen Luxemburgi Zsigmond által. A király elveszi a várat, és átadja a lengyel nemesnek, a Kis Ctiborícai Mosticnak (aki a kedvence, Ctibor rokonja). |
1409 március | Zsigmond cserél a várral. Elveszi Kővár várát, és cserébe átadja Turnát a volt bánnak, Pál Bešeninek (Besenyő) és a királyi kincstárnoknak, István Šafárnak. |
1414 | Pál és István felosztják a vagyont. A vár a turnai főispán, Pál és felesége, Apolónia birtokába kerül. Ezekben az években a várat várkapitányok irányítják (György, Folkos, György Horvát, Mátyás z Točian). |
1436 | Pál fia, Miklós gyermektelenül hal meg. Zsigmond király kihasználja, hogy a tulajdonosok 1410-ben elmulasztották a jogi rendezés határidejét, és visszaveszi a várat. Várkapitányoknak Nádasdi Istvánt és Hangonyi Lászlót nevezik ki. |
1436 – 1437 | A vár rövid időre Barbora királynő (Zsigmond felesége) birtokába kerül. |
Habsburgok, testvérek és a Zápolyi család (Zápolyai)
1438 | I. Albert Habsburg visszaadja a várat Štefan Šafárovi és fiának, Silveszternek (aki később „Turnei” Silveszter néven írt). Silveszter a zűrzavarok alatt visszaél hatalmával. |
1453 | A „testvérek” (Ján Jiskra z Brandýsa egykori zsoldosai) támadása. Megölik Vida várnagyot, és megpróbálják megostromolni a várat létrák segítségével, de sikertelenül. |
1456 | Margaréta, Silveszter özvegye, levelet ír a várból a híres prédikátornak, Szent János Kapistráninak. |
60-as évek 15. század | Silveszter és testvére, Vitus halála után utódaik elkezdik értékesíteni a vagyont. |
1471 | Štefan (Silveszter fia) készül a vár eladására. Hamarosan a magas rangú egyházi méltóság — Ján Beckensloer érsek — megvásárolja a várat. |
1476 | Beckensloer érsek Salzburgba távozik, és 10 300 aranyért eladja a várat Imrich Zápolyinak, feleségének, Ursula-nak és testvérének, Štefannak. |
1476 – 1526 (a Zápolyi család időszaka) | A vár a Zápolyi családé marad a mohácsi csatáig. Zápolyi Štefan és fia, Ján (a jövőbeli király) alatt a vár jelentősen modernizálódik: bővítik a palotát, külső védőfalat és védelmi lakótorony épül az előtérben. 1502-ig Imrich Himfi volt a várnagy, majd Juraj Literát, és az utolsó középkori várnagy (1526-ig) Mikuláš z Drienčan volt. 1526-ban Štefan Verbőci (Ján Zápolyi híve) uralta a várat. |
A reneszánsz időszaka: Gašpar Horvát és a Magóci család
1527. november 4. | I. Ferdinánd Habsburg a polgárháború közepén ajándékozza a várat komornyikjának, Gašpar Horvát-nak. Valójában azonban csak a 16. század 30-as éveinek elején szerzi meg felette az irányítást. |
1535. március 31. | I. Ferdinánd Gašpar Horvátot turnai főispánná nevezi ki. |
1540. június 12. | A király új ajándékozási okiratot ad Horvát és felesége, János Likerke számára, amely lehetővé teszi a vár női ágon való öröklését. |
1549. január 20. | Horváth halála után I. Ferdinánd szabadon rendelkezik a vagyonával az özvegynek. |
1559. november 21. | Az özvegy 14 000 magyar aranyért eladja a várat és a birtokot a turnai főispánnak, Magóczi Gáspárnak és testvérének, Tamásnak. |
A 16. század második fele | Ebben az időszakban (valószínűleg Horváth vagy Magóczi idején) a vár hatalmas tüzérségi erőddé alakul. Egy óriási félköríves bástyát (*torony*) építettek 5 méter vastag falakkal, valamint kiugró “nadrágos” lőrésekkel rendelkező tornyokat. |
Felfordulások és a vár felosztása (16. vége – 17. század)
1582-ig | Rákóczi Zsigmond jogtalanul foglalja el a várat Judit Alaghyval (Magóczi Frigyes anyjával) kötött házassága után. |
1603. március 22. | Rákóczi Zsigmond hivatalosan visszaadja a várat a Magóczi családnak óriási, 50 000 arany forintos váltságdíjért. |
A 17. század eleje(1611 után) | Magóczi Frigyes halálával a vár női ágon a Kátai (Kátai Mihály) és Móric (Móric Péter) családokhoz kerül. A vár ténylegesen két egyenlő részre oszlik. A tulajdonosok az alatta lévő kastélyokban élnek, a vár pedig katonai állomásként, börtönként és raktárként funkcionál. |
1621. április 28. | Összeállítják Móric Márton felének leltárát. Megemlítik a „káposztapincét”, a szalonnát, lisztet és fegyvereket (78 puskát) tároló raktárakat. |
1621. december 20. | II. Ferdinánd király megerősíti Móric Márton és a Kátai család jogait. |
1625. augusztus 16. | A király megerősíti Móric lányainak öröklési jogait, akik közül az egyik (Barbára) Keglevi Miklós (Keglevich) felesége lesz. |
A Keglevi-család kora és a végső hanyatlás
1647. február 28. | III. Ferdinánd király adományozó okiratot ad František Vešeléninek (Wesselényi) a Móric-család kihalásának esetére. |
1659. november 27. | Vešeléni ezt a jogot Keglevi Miklósnak adja át, amit I. Lipót király 1662. március 12-én megerősít. |
1671 | Vešeléni összeesküvésében való részvételért Kátai Františekhez tartozó vár felét elkobozzák. |
1677. augusztus 9. és1678. április 16. | I. Lipót Kátai részét (valamint a kihalt Móric-család jogait) Keglevi Miklósnak adja a Habsburg-dinasztia iránti hűségért és 30 000 arany kifizetéséért. Így Keglevi a vár 3/4-ét megszerzi. |
1692. május 12. | Miklós halála után fia, Keglevi Ádám lesz a főispán. Ádám és Zsigmond Keglevi testvérek megvásárolják a vár utolsó negyedét a Semsey családtól 10 000 aranyért. |
1699. augusztus 15. | I. Lipót király hivatalosan ajándékozza meg a Keglevi testvéreket a teljes várral. Ekkor a vár már romokban hevert. A Kegleviek (különösen Keglevi József, a 1720-1763 közötti turnai főispán, és fia, József, a 1767-1792 közötti főispán) a hegy lábánál lévő kényelmesebb kastélyban éltek, és a várat már nem állították helyre. |
18-19. század | A vár gyorsan romlik, romjai romantikus művészek és építészettörténészek figyelmét vonzzák. |